|
|
|
Talán mindannyiunknak van testünk valamelyik részén egy forradás, régi sebhely, ami nem múlt el, és amit takargatnunk kell, mert látványa nem kellemes. Bár nem a külső a lényeg, azért sokakat nyugtatna meg, ha sebhelyük eltüntethető lenne, vagy legalább kevésbé feltűnővé válna valamilyen módon.
Néhány ötletet gyűjtöttünk öszsze, hogyan előzhető meg a forradások kialakulá... |
|
|
|
|
|
|
|
Namiko Lyen-Mort #66685
Viszont látásra.
A karit átadom valaki másnak, ezért kiviszem a klánból.
Namiko Lyen-Mort (#66685)
Hírnév: Fegyverhordozó
Faj: ember
Életszínvonal: Fényűző
Státusz: Alszik (Aktív)
A státusz 10 percenként frissül
Hírnevek:
Társasági élet - mások nyakán élősködő
Munka - alkalmi ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mivel a szeptember az idén elég meleg, a metszést még a hónap végéig el lehet végezni. Az is nagy segítség a tavaszi metszéshez, ha csak a növények egy részét vágjuk meg most. Arról nem beszélve, hogy ilyenkor rendszerint még kedvező az időjárás, viszont nagyon sok fertőzött növényi részt eltávolíthatunk. A nyárvégi metszés további előnye, hogy lombos állapotban jobban megítélhető ... |
|
|
|
|
|
|
|
Természetes lázcsillapítás
Szeretném rögtön azzal kezdeni, hogy számomra mindég fontos a szervezet alapproblémájának feltárása, és annak korrekciója. Ellene vagyok minden olyan ajánlatnak, hogy kapjunk be egy fájdalomcsillapítót, és minden egy huszárvágásra megoldódott. Semmi gond, végezhetjük tovább a dolgunkat,elfelejthetjük a fájdalamat, MERT NINCS IDŐ A FEJFÁJÁSRA!!... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A szerelem és a kosz 1
------------------------------------ ------------------------------------ --------
Átkozott házimunka
Az egyik ember a katonás rendet, a másik a rendetlenséget tartja kibírhatatlannak, mivel a rendről és a tisztaságról mindenkinek saját elképzelése van. Gond csupán abból adódhat, ha az együtt élők felfogása nem azon... |
|
|
|
|
|
|
|
..."Talpra Magyar"
avagy a forradalom nem a politikusok műfaja
Március 14.-én a Veszprém Megyei Önkormányzat fogadást adott a Sajtó napja alkalmából. Egy ismerős a múltból megkérdezte:
- No, lesz idén forradalom?
- Ha tőlem várod, nem. - feleltem, kissé szemlesütve.
- Hol a régi tűz? A 2002-es lobogás, most lenne nagy szüksé... |
|
|
|
|
|
|
|
KORMORÁN: Már nem
Már nem hallom egy sohasem volt perc, fülembe dörömbölő csendjét,
már nem hallom, amit kerestem, s hogy kerestem is csak emlék.
Te magad akartál lenni, de mit kellett volna tenni,
amit akartunk volna, az megm... |
|
|
|
|
|
|
|
... Légyott következményekkel
I.
Az utcáról beszűrődő halk zajt elnyomta a kövér Fabius Licinius Crasssus hangos nyögése és szuszogása, amint éppen az egyik legfőbb üzletfelének számító, amúgy meglehetősen bárgyú Gaius Piso könnyűvérű feleségének kielégítésén fáradozott, a hangokból ítélve eléggé szorgosan. Szerencsétlen Pisónak, aki bár meglehetősen jó ü... |
|
|
|
|
|
|
|
Mark Twain
Ádám és Éva naplója
ÁDÁM NAPLÓJA
Első rész
Amikor felébredtem, már nem voltam egyedül. Egy új teremtmény bukkant fel mellettem - a hosszú hajú!
VASÁRNAP
Amíg eszméletlen voltam, alighanem furcsa dolgok történtek velem, mert é... |
|
|
|
|
|
|
|
Már nem hallom egy sohasem volt perc, fülembe dörömbölő csendjét,
már nem hallom, amit kerestem, s hogy kerestem is csak emlék.
Te magad akartál lenni, de mit kellett volna tenni,
amit akartunk volna, az megmaradt, az semmi.
Mese, hogy volt egy ö... |
|
|
|
|
|
|
|
Olvasok. Bizsergés. Melegség. Táguló pupillák. Összehúzom szemöldököm. Felrántom szoknyám. Ellenőrzöm a forradást. Olvasok tovább. Erotikus jelenet. Képes vagyok megnézni, ott, ahol a főszereplőn incselkedik egy anyajegy, valóban viselek-e. Felvinnyogok. Nagyon. Röhögök saját magamon. Van anyajegy, kettő is, néhány centivel ugyan lejjebb. Borzongás. Ilyen nincs! Egy író ember, ugye... |
|
|
|
|
|
|
|
...
Két dal
Éji dal
Néhány éjjelre, padra, kőre,
adjatok nékem fekhelyet.
Én nem vagyok jó gazda ökre,
se lány, se bolha, se beteg.
Jusson a néniknek nagy bögre,
szerető mindnek, ki szeret -
áldott, mert élek én örökre,
aki egy éjre eltemet.
1928. márc. / dec.
Dal
Derűs vagyok és hallgatag,
pip... |
|
|
|
|
|
|
|
Szemben a tengerrel
Az idő lassan lekoptatja a
múlt éleiről a borotvaéles sarkokat.
A sebek helyén lassan halványuló
rózsaszín forradás marad.
Állsz szemben a tengerrel, hallgatod
a teremtés óta szűnni nem akaró zúgást,
nézed a folyton megújuló múlt
ködéből előbukó hullámokat.
Fölveszel egy hófehér kavicsot,
... |
|
|
|
|
|
|
|
La Rochfoucauld V.
"A reménység, bármely csalóka is, legalább kellemes úton vezet el az élet végéig."
"Nehéz megítélni, hogy egy-egy rendes, őszinte, tisztességes cselekedet mögött a becsületesség vagy csak az ügyesség húzódik-e meg."
"Többféle kíváncsiság van. Az egyik, mely arra sarkall, hogy tanuljuk meg, ami számunkra hasznos, az érdekből táplál... |
|
|
|
|
|
|
|
A lelkem:
Egy sirály,
Mint trónfosztott
Király
Száll, fut,
Rohan...
Alatta tenger
S a szegény sirály
Leszállni nem mer.
A vízből halak
Kapnak utána.
S tollán már vér fakad.
Kegyetlen halak...
Száll a sirá... |
|
|
|
|
|
|
|
Már nem hallom egy sohasem volt perc, fülembe dörömbölő csendjét,
már nem hallom, amit kerestem, s hogy kerestem is csak emlék.
Te magad akartál lenni, de mit kellett volna tenni,
amit akartunk volna, az megmaradt, az semmi.
Mese, hogy volt egy öreg ember, s egyszer hullt a hó,
de az apóka ... |
|
|
|
|
|
|
|
Egy férfi afrikai körutazásból hazatérve nagyon rosszul érzi magát. Elmegy az orvoshoz, aki javasol neki egy alapos kivizsgálást. Befektetik a kórházba, egy elkülönített szobába, és elvégzik a vizsgálatokat. A betegágy mellett csörög a telefon, a férfi felveszi:
- Az orvosa vagyok. Rossz hírem van. Egy vírusos betegséggel fertőződött meg, ami sajnos halálos.
- Úristen! Ne... |
|
|
|
|
|
|
|
...
József Atilla
Zuzmara
Fürtöm szöllőkhöz volt hasonló
s most hüvelyében rohadt borsó.
Fekete szemei peregnek,
hulló könnyemmel keverednek.
Óh kínos, szögletes mulásom,
széltörte, fehér hajlongásom!
Koppanó hátam iramlása!
Csonka szerelmem forradása!
Óh égbolt csontos tisztasága -
éhen halottak fagyo... |
|
|
|
|
|
|
|
Rákosi tette ezt velem,
2008. Január 23. 23:30
Abcúg.hu
mondta az idős néni, míg átkísértem az úttesten. A túloldalon járókeretére támaszkodva megállt, rám nézett és megköszönte a segítséget. Néztem rá, mert tudtam, hogy kérdezés nélkül is mesélni fog. Mustrálgatott néhány pillanatig, aztán úgy döntött, hogy magunkfajta vagyok, majd nagyot sóhajtva belekezdett ... |
|
|
|
|
|
|
|
Már nem hallom egy sohasem volt perc fülembe dörömbölő csendjét,
már nem hallom, amit kerestem, s hogy kerestem is csak emlék.
Te magad akartál lenni, de mit kellett volna tenni,
amit akarhattunk volna, az megmaradt, az semmi.
Mese, hogy volt egy öreg ember, s egyszer hullt a hó,
de az apóka s egy néni azt mondták mégis, talán mégis.
Mégis védik ami... |
|
|
|
|
|